2014. február 22., szombat

Békakirálylány (újjá)születése- Avagy hogyan lesz a sapkából béka

Mint már korábban ígértem, most elmesélem nektek új kis (kedvenc) élőlényem történetét.
Kezdhetném úgy is ahogy a meséket szokás. Tehát: Hol volt hol nem volt.. Egyik reggel amikor Hannát elvittem az iskolába és éppen ballagtam hazafelé a nem éppen verőfényes sőt inkább borús időben, szembe jött (rollerezett) velem a szöszke tündérlányka nagyon helyes zöld horgolt sapkában, amin egy rózsaszín virág volt hozzá való sállal és kesztyűvel. Maga a kislány is nagyon édes volt, de ami leginkább megragadott, az a színek szerintem tökéletes harmóniája volt. Rögtön eszembe jutott ezeket a színeket nekem életre kell keltenem valami új formába. Hazaérve kiborítottam az anyagos ládáimat és megtaláltam amit kerestem. Egy régi pont olyan zöld flanel lepedőt és egy pont olyan rózsaszín csak az anyag miatt turkált szoknyát. Már csak azt kellett kiötlenem ki is legyen belőle. És ahogy az anyagokat rakosgattam egymás mellé bevillant egy BÉKA. De lányos anyuka lévén a béka csak is lány lehet és ha már lány legyen királylány és a koronája ne egy egyszerű korona legyen, hanem mivel vízi állat és szerintem a legszebb vízi növény a tavirózsa (tündérrózsa), legyen az. A gondolatokat tett  követte és itt a vége fuss el véle íme megszületett Ő.



Azt gondolom nemcsak az én és kislányom újabb kedvence lett, hanem Ti is nagy szeretettel fogadtátok, mert az oldalon a megtekintések és like-ok száma rekordot döntött. Köszönöm Nektek. Ígérem igyekszek én is meghálálni a kedves érdeklődéseket, dicsérő szavakat úgy, hogy újabb kis teremtményeket varázsolok még nektek. Szerencsére most az ötletekben nincs hiány.

2014. február 14., péntek

Valentin napi ajándék(ok)

Ígéretemhez hívan ma eljöttem megint. Három napon belül másodszor (de rendi vagyok),bár attól tartok ennyire sűrűn azért nem fogok mindig jönni,de most éppen akad olyan dolog amit szeretnék nektek megmutatni nektek. Sőt egyszerre két dolog is. Mivel ma Valentin nap van, amit egyébként otthon soha nem ünnepeltünk (szerintem itt Angliába sem lesz családi hagyomány nálunk),de a Hanna szerette volna az egyik kedvenc tanító nénijét megajándékozni. Ennek okán született ez a kis csiga. Tényleg kicsi, mert bár a képeken nem látszik jól de tenyérbe elfér. Persze kislányom már leadta a rendelést, hogy ilyen neki is kell, mert ugye mindenből az első az övé (kivétel most).


A másik dolog már régóta birizgálta a fantáziámat.Sok helyen olvastam, hogy textillel vonnak be dobozokat, de nem igen találtam olyat,hogy ezt üveggel is meg lehetne tenni. Márpedig azt gondolom textillel mindent lehet. És valóban sikerült. A vázába lévő virágokat még Hannától kaptam régebben anyák napi ajándékként (az oviba minden évben agyagból készült ajándékot készítettek) Amikor kiköltöztünk természetes volt,hogy jönnek a virágok,de az összes vázámat otthon hagytam.Hetekig feküdtek a polc tetején szegények, de sehogy sem sikerült nekik megfelelő  üveget találni, pedig minden héten car-boot sale-re járunk ahol csuda kincseket lehet találni (ne felejtsem el majd később még mesélek róluk). Végül belekerültek egy csinos formájú IKEA-s üdítős üvegbe. Gondoltam ideiglenesen ez is megteszi,aztán villant az agyamba, mi lenne,ha bevonnám  olyan színű textillel, amilyenek a virágok. Na megküzdöttem vele, rájöttem elsőnek egyszerűbb lett volna egy szabályosabb formájú üvegen kipróbálni a technikát. Csak simán textilragasztót használtam, néhány helyen megfolyt a ragasztó (ezért került rá a szivecske is,) de azt kell mondanom a végeredménnyel elégedett vagyok

  

2014. február 12., szerda

Ha elindul az a vonat had menjen.....

Elkezdem, már nagyon régóta tervezem, hogy én is blogolni fogok, de eddig valahogy nem úgy alakult. Pedig már vagy egy fél éve elkeztem a … szóval szépen fogalmazva a lustaságom- az előkészítő munkálatokat .
Leginkább a saját kis lényeimet szeretném bemutatni, az Ő történeteiket elmesélni, de persze egyéb nekem tetsző dolgokkal is fogok majd érkezni.
Tehát hivatalosan is: BOLDOG SZÜLINAPOT BONNIE SEWING NEST.
Szülinapi fogadalmam: Igyekszem rendszeresen jelentkezni.
 
Úgy érzem ezt a 0. születésnapot nem is köszönthetném stílusosan mással,mint a hétvégén született Katicámmal (még neve sincs szegénynek).
A következő bejegyzésben elmesélem az Ő történetét és talán addigra már neve is lesz.